Xylella Fastidiosa
2013 októberében Európában először, a dél-olaszországi Puglia tartományban hirtelen száradástól pusztuló olajfákból mutatták ki a Xylella fastidiosa (Xf) nevű baktériumot.
1. kép: Xylella fastidiosa baktériummal fertőzött olajfa
Száznál is több haszon- és dísznövényfajt képes megfertőzni, jelenleg ez az egyik legsúlyosabb veszteségeket okozó károsító, amely az EU közös növény-egészségügyi szabályozása alapján a karantén listánkon szerepel [7/2001 (I.17.) FVM rendelet]. Különös jelentőségére való tekintettel az egész Unióra kiterjedő határozat (2015/789/EU) írja elő a behurcolásának és terjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket. Ezek a kórokozóra fogékony növények – köztük a leander – szaporítóanyagaira vonatkoznak, a vetőmag kivételével, mert azzal nem terjed!
A kórokozók jellemzői és előfordulása
A baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a víz és a tápanyagok áramlását, ez vezet a növények száradásához. Az Észak-, Közép- és Dél-Amerikában őshonos fajnak négy alfaja ismert (Xf subsp. pauca, multiplex, fastidiosa és sandyi), melyek gazdanövény köre és éghajlati igénye eltérő.
A Xylella fastidiosa alapvetően melegigényes baktérium, az alfajok többsége szubtrópusi eredetű. A Xf pauca kivételével azonban előfordulnak az USA hűvösebb területein is, ha nem is okoznak olyan súlyos károkat, mint az ország déli részein. Az egyre gyakoribbá váló hosszú, forró nyarak a tartós, száraz időszakokkal növelik a kockázatot, a globális felmelegedéssel egyre növekvő szerepe lehet a kórokozónak térségünkben.
A baktérium az iránta fogékony több száz növény közül a fásszárúaknál (csonthéjas gyümölcsűek, szőlő, citrusfélék, lombos fák és díszcserjék) okoz megbetegedést, pusztulást. A lágyszárúakat tünetmentesen fertőzi, de éppen az ilyen növények behozatala rejti magában a továbbfertőzés komoly veszélyét. Nagy távolságokra fertőzött szaporítóanyaggal terjed, maggal azonban nem! Azért kell mindent megtenni a bekerülés megakadályozására, mert ha már megtelepedett, továbbterjedését biztosítják a fogékony növények faszövetéből táplálkozó kabócák. Közülük a tajtékos kabóca egész Európában, így hazánkban is széles körben jelen van. A fehér telepeket képező lepkekabóca a háncsszövetből táplálkozik, így a Xf terjesztésében nem vesz részt.
Az európai fertőzések történetében a leanderek különösen jelentős szerepet játszanak. Az Olaszországban már egymillió olajfa pusztulását okozó Xf pauca alfajt feltehetően Közép-Amerikából importált leander növényekkel hurcolták be. Az egész földközi-tengeri medence olivatermesztését veszélyezteti, a térség leandereit is.
A 2015 nyarán Korzikán, majd Dél-Franciaországban azonosított Xf multiplex alfajt eddig még nem mutatták ki leanderből, de számos más, kedvelt mediterrán dísznövény (pl. mirtuszlevelű pacsirtafű, levendula, rozmaring) száradását, pusztulását okozza.
2. kép: Egészséges növény (http://plantinfo.co.za/wp-content/uploads/2015/11/Polygala-myrtifolia-flowers.jpg)
3. kép: Xf fertőzött pacsirtafű ©: Bruno Legendre, Anses Plant Health Laboratory, Angers (FR);
4. kép Xf fertőzött pacsirtafű © Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari (IT)
Franciaországban mirtuszlevelű pacsirtafű növényekből mutatták ki a leggyakrabban a Xylella fastidiosa baktériumot.
A 2016-ban Németország szászországi tartományában, Európában elsőként meghatározott Xf fastidiosa alfajt, amely a szőlőnövények pusztulásához vezető száradást, a Pierce betegséget is okozza, egy ellenőrizetlen származású leanderen azonosították!
A negyedik alfaj, a Xf sandyi pedig elsősorban leander növényeket fertőz, de ez eddig még nem jelent meg Európában.
5. kép: Németországban ebből a leander növényből mutatták ki az első Xf fertőzést
Tünetek
A Xf a víz- és tápanyagszállítás gátlásával váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél perzselődést, levélhervadást, ágszáradást, elhalást és törpülést, súlyos esetben a növény pusztulását.
6. kép: Korai tünet leanderen© Françoise Petter (EPPO)
7. kép: Előrehaladott tünet leanderen © Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari (IT)
8. kép: Levélszél sárgulás és csúcsbarnulás leanderen
© Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari (IT)
A leandereknél és más dísznövényeknél barnulnak a levélszélek, a levelek fakók, sárgák vagy sárgásfehérek, a levélcsúcs barnul. A levélszáradás nem specifikus, összetéveszthető számos más kórokozó, kártevő vagy éppen élettani, tápanyag-ellátottsági tényező kiváltotta, hervadásos vagy levélszáradási tünettel.
Különbség, hogy a Xylellánál a levelek a szélüktől kiindulva kezdenek sárgulni a közepük felé, míg a víz stressznél a sárgulás középen kezdődik és halad kifelé.
Gyakran következik be a levél egy-egy részén elhalás, mely átterjed az egész levéllemezre. Számos esetben azonban tünetmentes a fertőzés.
Franciaországban számos esetben bizonyult fertőzöttnek a jeneszter.
9. kép: Egészséges növény http://www.correzitude.fr/NATURABRIVA/7-MATORRAL/Spartium-junceum.html
10. kép. Xf fertőzéstől elszáradt növény © Donato Boscia, CNR – Institute for Sustainable Plant Protection, UOS, Bari (IT)
A Xylella fastidiosa baktérium behurcolása és terjedése ellen 2015-ben a korábbinál szigorúbb szükséghelyzeti határozat (2015/789/EU) jelent meg az EU tagállamaiban végrehajtandó védelmi intézkedésekről. Közülük az alábbiak a legfontosabbak:
• A forgalmazási előírások a szaporítóanyagokat érintik, a vetőmag kivételével. A baktérium iránt fogékonyként a határozat 1. mellékletében felsorolt növények nagyon szigorú feltételekkel hozhatók be az EU-n kívüli országokból, s szállíthatók el az EU-n belül a fertőzésre körülhatárolt területről.
Az EU-ban már Xylella-fertőzöttnek bizonyult gazdanövények és az import vizsgálatok során több esetben fertőzöttnek talált kávécserje a hivatásszerű tevékenységet végzők számára az Unióban csak a termőhely kórokozó-mentességét igazoló növényútlevéllel forgalmazhatók.
• A tagállamokon belül a hatóság rendszeres felderítést végez a baktérium esetleges előfordulásának kimutatására.
• A baktérium okozta fertőzéskor a terjedés megakadályozása érdekében a hatóság elrendeli a fertőzött növények, valamint az azoktól számított 100 m-en belül a lehetségesen fertőzött gazdanövények megsemmisítését, 10 km-es körzetben legalább öt évre ilyen növények elszállításának tilalmát.
11. kép: Xylella fastidiosa baktériummal fertőzött kávécserje hajtása
© Wietse den Hartog (Hollandia nemzeti növényvédelmi szervezete)
E szigorú intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a Magyarországon eddig még nem kimutatott baktérium ne is kerüljön be hazánkba, vagy ha ez megtörténik, sikerüljön jelenlétét felszámolni. Ezt célozza növény-egészségügyi rendeletünk előírása is, miszerint észlelésének gyanúját be kell jelenteni a megyei kormányhivatalnak.
Kiemelt karantén károsító, a fellépés ellene nem termelői-lakossági kompetencia: ne tüntessük el a tüneteket a károsodott növényi részek lemetszésével és elégetésével!
Amellett, hogy kötelező, érdemes is a hatóság növény-egészségügyért felelős szakembereihez fordulni, ők megteszik a kórokozó kimutatása esetén a szükséges intézkedéseket az összes termelő és dísznövény-kedvelő érdekében a növényeinket fenyegető veszély felszámolására.
Szerző:
Dancsházy Zsuzsanna
növény-egészségügyi mérnökszakértő
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Növényegészségügyi és Szaporítóanyag-ellenőrzési Osztály
A témában további fontos információk találhatók az alábbi oldalakon:
http://portal.nebih.gov.hu/-/xylella-fastidiosa-nevu-bakterium-terjedesenek-megakadalyozasarol
https://portal.nebih.gov.hu/-/europaban-a-xylella-szolot-is-fenyegeto-alfaja-
A baktériumra fogékony növények száma több százra tehető, jegyzéküket a Xylella fastidiosa behurcolása és terjedése elleni 2015/789/EU határozat I. melléklete tartalmazza:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32023R1706
További cikkeket olvashatsz a témában:
