Tápanyag ellátás
A leandereknél nagyon fontos a megfelelő tápanyag annak érdekében, hogy erős és dúsan virágzó példányaink legyenek. Ma már zavarba ejtő választék van, ezért érdemes átgondolni, melyek a legmegfelelőbbek, mielőtt tetemes összegben bevásárolnánk.
Az eredményes műtrágyázáshoz érdemes felidézni a régi mondást: trágyázd a növényeidet nitrogénnel, hogy nőjenek, foszforral, hogy virágozzanak és káliummal, hogy ízesek, színesek, édesek legyenek.
A kicsi csemetéknek még kevés gyökerük van, ezért a tápanyag felvétel is kisebb mértékű, nehezebb, mint a már alaposan begyökeresedett egyedeknél. Náluk a jó minőségű talaj és a lombtrágyázás célszerűbb lehet, mint a talajba való tápanyag kijuttatása.
A kisebb leandereknél, első éves csemetéknél vagy magoncoknál, az elsődleges tápanyagot a talaj, vagyis a cserép nagysága adja meg. Minden további tápanyag utánpótlást óvatosan, inkább felhígított formában adjuk. Az egy évesnél fiatalabb csemetéknél a gyakori átültetés meghozhatja a kívánt növekedési eredményt. Ez fajtánként változó, a törpe fajták évente 15-25 cm-t, a normál fajták 20-40 cm-t, míg a erőteljes növekedésűek akár 80 cm-t is nőhetnek.
Nagyobb növényeknél már más a helyzet. A virágzáshoz sokkal több tápanyagra van szüksége, melyet több formában is kijuttathatunk számukra. Ma már nagyon sok fajta tápanyag, tápoldat kapható, melyek kifejezetten leanderek, vagy mediterrán növények számára van kifejlesztve. Ezek komplex hatóanyag tartalmúak, kiegészítésre csak akkor van szükség, ha az időjárás viszontagsága miatt (pl. sok, vagy huzamosabb esőzések alkalmával) a kijuttatott tápanyag gyorsan kiürül. A cserepekbe ültetett leandereink az ilyen drasztikus változásokat hamar megmutatják sárguló, vagy fakó levélszínnel. Ilyenkor érdemes speciális tápokat alkalmazni.
A tápanyag kijuttatásnak egyik formája az átültetéskor földhöz kevert műtrágyák, melyekkel a lassú lebomlás következtében, rövidebb (3-4 hónap) és hosszabb ideig (6 hónap) megoldott a tápanyag ellátás. Amelyik évben nem ültetjük át leandereinket, ott a föld tetejét kicsit megkaparva, a műtrágyát kevés friss földbe keverve adagolhatjuk. Ebből is több fajta létezik a boltokban, mindenki választhat kedve és pénztárcája szerint.
Ugyancsak a földkeverékhez adhatóak különféle trágyák (marha, vagy bio) érett, vagy granulált formában. Keverési arányuk általában 4:1, vagyis 4 rész föld és 1 rész érett marhatrágya. Vannak még különféle, általában por alakú mikroelemeket és ásványi anyagokat tartalmazó anyagok, amiket a földhöz lehet keverni, annak feljavítására.
Ma már számtalan gyártó forgalmaz folyékony tápoldatot, melyek használata a vegetációs időszakban heti rendszerességgel az öntözővízzel együtt javasolt, néhányuk permetezéssel is kijuttatható. Ezek közül is közkedvelt a kora tavasszal már adható virágzásindító, mely a mielőbbi virágzást segítik elő a különféle virágzó növények számára. Ennek használata tavasszal néhány alkalommal javasolt.
Gazda szeme hizlalja a jószágot! – szól a közmondás, melyet leandereinknél is érdemes alkalmazni.
Vagyis nézzünk rájuk olyan szemmel, a színpompás virágaikon túl, hogy a legkisebb elváltozást is vegyük észre! Ha valami nem egészen „gömbölyű” náluk az alábbi hiány, avagy felesleg tüneteiből tájékozódjuk mi az amire szükségük lehet. Minél korábban fedezünk fel valamilyen problémát és orvosoljuk azt, annál nagyobb az esélye, hogy komoly kártétel nélkül kiheveri növényünk.
Kerüljük a túltápozás minden formáját, mert az laza szövetállományt eredményezhet, elősegítve a kártevők és a betegségek terjedését!
a műtrágyák és egyes elemeinek hiánya, vagy túladagolása
Egészséges levél
Vashiányos levél
Mangánhiányos levél
Magnéziumhiányos levél
Káliumhiányos levél
Makroelemek - fő tápelemek: N, P, K
Nitrogén
A nitrogén alapvető szerepet játszik a növények hajtásnövekedésében és termésképzésében. Nélkülözhetetlen a korai fejlődés és vegetatív növekedés szakaszában.
A nitrogén látványosan növeli a hajtások tömegét és a termést.
A nitrogén abban segíti a növényt, hogy több klorofillt termelhessen, ennek köszönhetően pedig gyorsabban növekedjen. Nitrogén hozzáadásával a növények magasabbra nőnek és zöldebb leveleket hoznak.
A nitrogénhiány tünetei
Ha a talajban kevés a felvehető nitrogén mennyisége, a növények növekedésükben visszamaradnak. Mivel a nitrogén újrafelhasználható elem, a hiánytünetek először az idősebb levelekben jelentkeznek. A nitrogén hiánya súlyos problémákat okoz: a növény növekedése lelassul, satnya lesz, termése drasztikusan lecsökken vagy nem is hoz termést.
Tünetei: fakó, világoszöld szín (klorózis), az idősebb levelek egyre erősebben sárgulnak, később megbarnulnak és elhalnak.
A nitrogénfelesleg tünetei
A vegetatív szervek megnyúlnak, beárnyékolják a növény alsó részeit, emiatt az alsó szövetek megnyúlnak. A betegségekkel szemben fogékonyabbá válik a növény. A nitrogén túladagolás csökkenti a növények fagyállóságát. A talajok túlzott N-ellátottsága a nem kívánt nitrát- (N03-) felhalmozódáshoz vezethet. A túlzott nitrogénfelesleg ezen kívül környezetkárosító is.
Foszfor
A foszfor szerepe a növényi életfolyamatokban a többi tápelemnél sokrétűbb, szinte minden anyagcsere folyamatban rész vesz. Építőeleme számos sejtalkotó vegyületnek, sejtmembránok, nukleinsavak fontos alkotórésze. A fotoszintézisben, a légzésben, alapvető biológiai szintézisfolyamatokban nélkülözhetetlen.
Nagy jelentősége van a sejtek energiaháztartásában, az energia tárolásában és szolgáltatásában. Kulcsszerepet játszik az örökletes tulajdonságokat hordozó vegyületekben.
A foszfor a magtermésekben levő tartalék tápanyagban (fitin) is megtalálható. A növények csírázásakor a fitin szolgáltatja a fejlődés megindulásához szükséges tápanyagokat és energiát.
A virágzásban döntő fontosságú, kihat a virágzás mennyiségére és minőségére is.
A foszforhiány tünetei
Mivel a foszfor szinte minden növényi anyagcsere-folyamatban szerepel, hiánya esetén anyagcserezavar következik be. A foszforhiányos növény a relatív nitrogéntúlsúly miatt sötétebb színű lesz, gyakran vörös elszíneződés is tapasztalható a leveleken.
Az alsó levelek sárgulnak, majd alulról felfelé fokozatosan elhalnak. A gyökérzet fejletlenebb marad, romlik a vízháztartás, csökken a tápanyagfelvétel. A foszfor hiánya késlelteti a virágzást.
A foszforfelesleg tünetei
A foszforfelesleg általában nem közvetlenül mutatkozik meg, azonban nem kedvez a növényeknek, mert nagymértékű tápelem-aránytalanságot okozhat. Nitrogén és mikroelemek (Zn, Cu, Fe, Mn) relatív hiánya léphet föl.
A nitrogén és a foszfor fiziológiai hatásukat tekintve egymásnak ellentételei. A nitrogén a vegetatív szervek növekedését stimulálja, míg a foszfor a generatív szervek megjelenését, a termésképzést serkenti. Ebből kifolyólag a túl sok foszfor N-hiányként mutatkozik meg a növényeknél.
Kálium
A káliumnak pozitív hatása van a fotoszintézisre és a növényben történő anyagáramlásra, befolyásolja a vízgazdálkodást. Nagymértékben javítja a növényekben a vízfelhasználás hatékonyságát, emellett szerepe van a növények párologtatásában és légzésében. Fokozza a gyökerek aktív vízfelvételét, csökkenti a párologtatás intenzitását.
Fokozza a betegségekkel szembeni ellenállóságot, megdőlés veszélyének csökkentése, fagytűrés. A betegségekkel szembeni ellenállóság szabályozása kapcsolatban van a káliumnak azzal a tulajdonságával, hogy elősegíti a vastagabb sejtfalak kifejlődését.
A káliumhiány tünetei
A káliumhiány nem okoz azonnal látható tüneteket a növényeken. Ez az úgynevezett „rejtett éhség” azonban sokszor jelentős terméscsökkenésben nyilvánul meg. A klorózis (sárgulás) és nekrózis (elhalás) gyakran csak később jelentkeznek. A kálium újrafelhasználható elem, ezért a hiánytünetek először az idősebb leveleken láthatók. A káliummal hiányosan táplált növények betegség-ellenállósága csökken.
A káliumfelesleg tünetei
Tipikus kálium túladagolás gyakorlatilag nem fordul elő.
Mezoelemek - másodlagos elemek : ca, mg, S
Kalcium
A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életében. Nagyon sok fizikai rendellenesség a növényi szervek kalciumhiánya miatt, illetve a kalcium nem egyenletes eloszlása következtében alakul ki.
A kalcium felelős a sejtfalak stabilizálásáért, növeli a növények ellenálló képességét a toxikus nehézfém-koncentrációkkal szemben. Nélkülözhetetlen a gyökerek egészséges és normális növekedéséhez. Bár a talajban rendszerint jelentős mennyiségben van jelen, felvehetősége gyakran okoz problémát.
A kalciumhiány tünetei
A gyökerek nem növekednek, a tenyészőcsúcs elnyálkásodik, megbarnul, majd elhal. A levélszélek szakadozottak, mivel az új levelek széle összetapad. Súlyos hiánynál a levelek nem bújnak ki teljesen. Az alsóbb hajtások szállítószöveteinek pusztulása miatt a növények könnyen hervadnak jó vízellátottság esetén is. Felvétele nagyban függhet a kálium és magnézium kínálat nagyságától is.
A kalciumfelesleg tünetei
A kalcium túlsúlya ritkán tapasztalható
Magnézium
A magnézium a klorofil! (zöld növényi színtestek) központi alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és fehérjék bioszintézisében, az energiaháztartásban, valamint az enzimek működésében katalizátor szerepe is van.
A magnéziumhiány tünetei
Elégtelen magnézium ellátás esetén csökken a fotoszintézis és a klorofill képződés, a növényen sárgulás látható. A tünetek először az idősebb leveleken jelentkeznek. A klorofillok szétesése következtében a levél erek között márványozottan kifehéredik. A növekedés lelassul, a növény érzékenyebbé válik a betegségekre.
A magnéziumfelesleg tünetei
Ritkán tapasztalható.
Kén
A kénhiány tünetei
A fehérjeszintézis akadályozott, oldható nitrogénvegyületek halmozódnak fel és egy idő után a nitrogénhiányra jellemző klorózis (sárgulás) tünetei jelentkeznek. Az egész növény fakózöld színű lesz, az idősebb levelek sárgulnak először. Erős hiánynál bíborvörös, antociános elszíneződés is megjelenhet.
Jelenleg Magyarországon a szénnel fűtött erőművek leállítása miatt a talajok jelentős részében kénhiány lépett fel, így a kén pótlása elengedhetetlen.
A magnéziumfelesleg tünetei
Bár ritkán fordul elő, hogy a talaj túl sok szulfátot tartalmaz, az érzékeny növényeken azonban felléphetnek a levélszélektől befelé terjedő sárguló foltok és a perzselés jelei. A levélméret elmarad a normálistói, és idő előtti elöregedés is tapasztalható
Mikroelemek: ca, mg, s
Vas
A talajok összes vastartalma viszonylag magas, de ebből a növények számára felvehető mennyiség általában kicsi. A talaj oldható vastartalma a pH csökkenésével növekszik.
A növények tápanyagfelvételében a következő vasformák játszanak szerepet: Fe2+ – és Fe3+ -ionok, szerves komplexekben, ill. kelátkötésben lévő vas.
A vas a fotoszintézisben, a légzésben, az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet.
A vashiány (klorozis) tünetei
A vashiány a fiatalabb leveleken jelentkezik, az érközök sárgulnak, a levelek erei zöldek maradnak. Súlyosabb esetekben a legfiatalabb levelek már szinte fehérek. Legjobban permetező trágyázással vagy kelátok alkalmazásával gondoskodhatunk a vas pótlásáról.
A vasfelesleg tünetei
Kialakulása nem jellemző, a levelek intenzív sötét, vagy kékeszöld elszíneződést mutatnak, a gyökér és hajtásnövekedés erősen gátolttá válik, a gyökerek megbarnulnak. Nagyon súlyos esetben a levelek leszáradnak.
Cink
A cink fontos szerepet játszik a nitrogén-anyagcserében, a növényi hormonok szintézisében. Részt vesz különböző enzim komplexek kialakításában és enzimek aktivátoraként is működik. Magas foszforellátottság esetén cinkhiány észlelhető.
A cinkhiány tünetei
Hiánytüneteként megfigyelhető a levelek erek közti klorózisa, majd a szövetek teljes elhalása. Gyakori az ún. rozettásodás a csokros levélállás következtében.
Cinkhiány a talajban általában a kedvezőtlen felvételi viszonyok és a foszfortúlsúly következtében lép fel. Kijuttatása talaj- és permettrágyázással egyaránt megoldható.
A cinkfelesleg tünetei
A cinktöbblet tünetei hasonlóak a Fe-, illetve Mn-hiány tüneteihez, de a klorózis nemcsak a fiatal leveleken jelentkezik. A növény visszamarad a növekedésben, és végül elpusztul. Jellemző a levelek vörösesbarna vagy sárgásbarna elszíneződése.
Réz
A növények Cu2+ -ionként veszik fel a talajból, de kisebb mennyiségben különböző szerves komplexek formájában is képesek felvenni. A réz fontos szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a szénhidrát-anyagcserében, részese a fotoszintetikus elektrontranszportnak. Számos enzim katalizálásában nélkülözhetetlen.
A rézhiány tünetei
Hiánya esetén a levelek szürkészöldek lesznek, vagy kifehérednek. A klorózis mindig a fiatal leveleken jelentkezik először. A növény növekedése lelassul, lankadttá válik.
Hiánytüneteivel elsősorban nagy szervesanyag-tartalmú talajokon, rézhiányos homokos podzol talajokon, illetve karbonátos talajokon találkozhatunk. Kezelésére talaj- és lombtrágyázást egyaránt alkalmazhatunk.
A cinkfelesleg tünetei
Erősen savanyú talajok esetében nő az oldható réztartalom, itt előfordulhat rézfelesleg, illetve toxicitás. A rézfelesleg tünetei hasonlóak a vashiány tüneteihez. A gyökér növekedése gyenge, színe elsötétül, a gyökércsúcsok elhalnak. A fiatalabb levelek erős sötétzöld színűek lesznek.
Szöveg | Perefert
Levél fotók: @Paszulygazdabolt
Vegyelem vektorfotók: @Depositphotos – jogdíjmentes képek