Xylella Fastidiosa
A Xylella fastidiosa nevű baktérium egy nagyon alattomos és rendkívül veszélyes, több száz növényt érintő nem-honos károsító. Sokkal veszélyesebb, mint a leanderrák, hiszen nemcsak a leandert, de a gyümölcsfákat, olajfa- és szőlőültetvényeket egyaránt elpusztítja!
A Xylella fastidiosa nevű baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben
víz és a tápanyag áramlását. Ezzel váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülés, fapusztulást.
A baktérium jelenleg az egyik legsúlyosabb károsító, amely az EU közös növény-egészségügyi szabályozása alapján
karantén listán szerepel !
[7/2001 (I.17.) FVM rendelet, 1. sz. melléklet A rész, I. szakasz, b) 2.]
A baktériumfaj az amerikai kontinensen őshonos, onnan hurcolták be Tajvan szigetére. Európában először 2013-ban találták meg a dél-olaszországi Puglia tartományban, 2015-ben Korzikán és Dél-Franciaországban, 2016-ban pedig már Németországban is azonosították.
A kórokozó elleni fellépést nehezíti, hogy nem egy egységes fajról, hanem annak négy alfajáról van szó:
1) X. fastidiosa subsp. pauca
2) X. fastidiosa subsp. multiplex
3) X. fastidiosa subsp. fastidiosa
4) X. fastidiosa subsp. sandyi
Fontos tisztában lenni azzal, hogy mely alfaj veszélyeztetheti a termelt kultúránkat. A baktérium fajnak ugyanis összesen több száz gazdanövénye van, amelyek különböző mértékben vagy egyáltalán nem fogékonyak az egyes alfajokra. Az alfajtól és az éghajlati viszonyoktól függően a baktérium-fertőzés különböző, eltérő mértékű pusztuláshoz vezethet.
1) Olaszországban (2013) a ’pauca’ alfaj egy törzse (’CoDiRO’) jelent meg, Közép-Amerikából, valószínűleg fertőzött leander növényekkel került be és már több mint 1 millió olajfa pusztulását okozta. Azok környezetében pedig már kimutatták leanderen! és mandulán is. Ezen felül számos más (kb 18) gazdanövényéből a cseresznye, az őszibarack, szilva és dísznövények is veszélyeztetettek. A szőlő ugyanakkor nem gazdanövénye ezen törzsnek, míg magának a „pauca” alfajnak igen.
2) Franciaországban (2015) a ’multiplex’ alfajt azonosították dísznövényeken elsősorban mirtuszlevelű pacsirtafűn (Polygala myrtifolia) és jeneszteren (Spartium junceum), először Korzikán majd a kontinensen is.
3) Németországban a cseh határ közelében (2016) kimutatták leanderből vett mintából a ’fastidiosa’ alfajt határozták meg, amely többek között a szőlőnövények pusztulásához vezető száradást, a Pierce betegséget okozza.
4) A ’sandyi’ alfaj eddig nem jelent meg Európában.
Az európai gazdanövénykör még távolról sem teljes.
A Xylella melegigényes baktérium, és a mostanában egyre gyakoribbá váló hosszú, forró nyarak a tartós, száraz időszakokkal növelik a kockázatot. A globális felmelegedéssel egyre növekvő szerepe lehet a baktériumnak térségünkben.
Azért kell mindent megtenni a bekerülés megakadályozására, mert ha már megtelepedett, továbbterjedését biztosítják a növények faszövetéből táplálkozó kabócák. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt
Minden állampolgárnak értesítenie kell a növény-egészségügyért felelős hatóságot, ha tudomást szerez,
vagy akár csak gyanítja a Xylella fastidiosa jelenlétét. Ilyen kötelezettség előírása először fordult elő a szükséghelyzeti határozatok történetében.
Forrás: portal.nebih.gov.hu
Milyen intézkedéseket kell hozni Xylella-fertőzés estetén?
A karantén károsítók jelenlétére nincs elfogadott tűréshatár. Ezért sem jöhet szóba esetükben önálló intézkedésként a növényvédő szeres védekezés, hiszen az nem tud 100%-os eredményt adni. Helyette átfogó, nagyobb területre kiterjedő intézkedések kellenek a károsító terjedésének megakadályozására és felszámolására.
A karantén intézkedéseknél a legnehezebben belátható és végrehajtható: az óvatossági kivágás, tartvágás.
Annak érdekében, hogy a kórokozó jelenlétét nagy valószínűséggel fel lehessen számolni,
a fertőzött növénytől számított 100 méteres körzetben meg kell semmisíteni az adott fertőzési esetnél azonosított alfaj ismert gazdanövényeit, akkor is, ha azok egészségesek!
Rajtuk kívül a fertőzött növények környezetében azokat is, amelyek a tüneteket mutatnak,
vagy a fertőzött növényekkel azonos forrásból vagy azoktól származnak.
A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények,
a nyaraláskor egészségesnek látszó ágacskák, hajtások „zsebimportja” jelenti!
Ha a kórokozó már megtelepedett itthon a továbbterjedését biztosítják a növények faszövetéből táplálkozó kabócák. Köztük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) ami egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt!
