Öntözés

Egy egészséges bougainvillea a teljes szezon alatt nagyon sok vizet kér. A hűvösebb időszakokban, vagy amikor teleltetjük a bougainvilleát, a vízigénye sokkal kevesebb.

Az, hogy mennyi vizet kell adnunk a növényünknek, sok változó függvénye. Függ a talajtípustól, a gyökérzettől, a növény méretétől, a konténer méretétől és anyagától, a levegő hőmérsékletétől, illetve, ha nem fedett teraszon tartjuk, akkor függ a csapadék mennyiségétől is.

Ha például saját magunk által gyökereztetett bougainvilleát ültetünk konténerbe, az ültetés után a növény megelégedhet akár heti egy öntözéssel is, hiszen gyökérzete még gyér, nincs kifejlődve, a növény nem tud sok vizet felvenni. A gyökérzet kifejlődése után viszont ugyanez a növény naponta öntözésre szorulhat.

Fő szabály: egyetlen növényt sem szabad öntözni, ha annak nincs rá szüksége. Hasonlóképpen, egy olyan növényt, amelynek vízre van szüksége, azonnal meg kell öntözni. A túlöntözés ugyanolyan káros, mint az alul öntözés.

Jónéhány gondozási útmutatóban olvashatunk arról, hogy a bougainvilleát a virágzás érdekében időnként fonnyasztani kell. Az én személyes véleményem az, hogy ez a megállapítás téves, tanácsnak rossz, és nem is javaslom senkinek, hogy megfogadja. Pláne nem egy olyan bougainvilleánál, ami teljes naphosszat közvetlen a napon van elhelyezve. A nyári kánikulában, amint kókadni kezdenek a levelek, öntözni kell a növényt, máskülönben az alacsony nedvességtartalmú levelek rögtön leégnek a forró napon. Ha egy bougainvillea akkor virágozna, ha fonnyasztva van, akkor mindenütt egész évben virágoktól roskadozó példányokat látnánk. Tapasztalatunk szerint a bougainvillea akkor érzi magát a legjobban, ha folyamatosan és egyenletesen nedves a táptalaja. Nem vizes, hanem nedves!!

A bougainvilleáknak folyamatos és megfelelő vízellátásra van szükségük, de csak bizonyos feltételek mellett képesek vizet felvenni a talajból.

Először is tisztáznunk kell a következőt. A táptalaj részei bizonyos mennyiségű vizet úgymond szilárdan tartanak, ehhez a nedvességhez a növények nem férnek hozzá. A növények számára elérhető vízkészlet nem más, mint a talaj saját vízigényén felüli vízmennyiség.

Másodszor, ahogy korábban említettük, a talajnak lazának, levegősnek kell lennie ahhoz, hogy a növények gyökerei egészségesen lélegezhessenek, és vizet vehessenek fel. Ezért a talaj nem tartalmazhat annyi vizet, hogy ne maradjon hely a levegőnek. A jó virágföld nem tart vissza túl sok vizet. A fölösleges vízmennyiséget a konténerek alján lévő lyukak elvezetik. Bougainvilleád sose álljon vízben.

Összefoglalva:

  • használjunk megfelelő szerkezetű, és összetételű virágföldet. Ez biztosítja a talaj jó vízmegtartó képességét, valamint a növények gyökereinek szükséges oxigén jelenlétét.
  • az ültetéshez használt konténerek alján mindig legyen vízelvezető nyílás, hogy a felesleges víz távozhasson, ez megakadályozza a túlöntözéssel járó gyökérrothadást.
  • az öntözést hagyjuk abba, amint a konténer alján lévő lyukakon elkezd kifolyni a víz. Így csökkenthetjük a sóképződést.
  • ha tehetjük, ne használjunk cserépalátétet. Ha ezt használunk, ne hagyjuk, hogy felesleges víz álljon benne.
  • ne időbeosztás szerint, és ne mindig a megszokott időben öntözzünk. Akkor kell öntözni, amikor a növénynek szüksége van rá.
  • hagyjuk, hogy a cserépben lévő talaj a felszínen megszáradjon, mielőtt újra öntöznénk. Ez fenntartja a talaj levegő, és víztartalmának egyensúlyát.
  • ha a bougainvillea napi két öntözésnél többet igényel, ültessük át eggyel nagyobb méretű cserépbe.
  • a magas szervesanyag tartalmú talajok (pl. tőzeg) nehezen nedvesednek újra, ha egyszer kiszáradtak. Hajlamosak arra is, hogy az ültető edények oldaláról leválnak, így a víz az edények oldalán lefolyik és távozik anélkül, hogy a talaj ténylegesen megnedvesedne. Ebben az esetben állítsuk a cserepet egy vízzel teli edénybe addig, amíg a közeg teljesen átnedvesedik.
  • ha lehetőség van rá, gyűjtsünk esővizet, és öntözzünk azzal. Az esővíz megőrzi a növények gyökérzetének egészségét. A kemény vízzel, csapvízzel való öntözés a termőközeg elmeszesedésén keresztül kedvezőtlenül befolyásolja a növények tápanyag felvételét, ezáltal csökken a különböző betegségekkel szembeni ellenállóképessége.