A leander története
Tudományos név
Nerium Oleander
Rendszertan
- Törzs: zárvatermők (Magnoliophyta)
- Csoport: valódi kétszikűek (Eudicots)
- Osztály: kétszikűek (Magnoliopsida)
- Csoport: asteridae
- Rend: tárnicsvirágúak (Gentianales)
- Család: meténgfélék (Apocynaceae)
- Nemzetség: leander (Nerium)
- Faj: Nerium Oleander
A mindenkori mediterrán típusú kertek közkedvelt díszítő eleme a leander, melyet egyre többen tartanak dézsás növényként, illetve a helyi klímától függően a kert védettebb részén kiültetve.
Ősi eredetét jelentős mennyiségű freskó és művészeti alkotás őrzi világszerte, első ábrázolásait az i.e. 14. századból, Krétáról ismerjük.
A természetben élő leanderek őshonos fajtáival széles térségben találkozhatunk, kezdve a Földközi-tenger medencéjétől, a Közel-Keleten, Indián át egész Dél-Kínáig, de élnek fajták a Himalájában, az Atlasz hegységben, és Kenya hegyvidéki területein is.
Eredeti élőhelyén, a Mediterráneumban főként kiszáradt medrek, vízfolyások közelében található meg. Gyökerei mélyre hatolnak, elérve a talajvizet, így biztosítva a megfelelő nedvességet és tápanyagot az év szárazabb időszakaiban is.
Ebben a térségben többnyire az egyszerű rózsaszín (elvétve pirosas/ciklámenes) árnyalatú szimpla, illat nélküli változata található meg, míg Indiában az illatos, fehér, sárga és piros dupla és tirpla fajtái is megtalálhatók. Innen indult a XVI. században hódító útjára Európába, ahol megjelenésükkel kezdetét vette a máig tartó gyűjtögetési szenvedély.
Számos nagy kertészet foglalkozott új fajták nemesítésével, melynek köszönhetően ritka és csodálatos fajták jöttek létre.
Felépítésük, tulajdonságaik alapján az egyes fajták között nagy különbségek mutatkoznak meg, ahogy fagytűrő képességeikben is. Genetikai adottságaik származási helyük körülményeihez alkalmazkodva szelektálódtak.
A legkisebb fajtákat törpéknek is nevezzük, aki nem ismeri, bosszankodhat, hogy szép is, virágzik is, csak épp nem nő! Nos, van amelyik nem is fog… csak mert ilyen. Ezek a törpék főleg Kenya vidékéről származó fajták, 80 centisek, 1 méteresek, míg a Földközi tenger mellől származó fajták, a 3-4-5 méteres valódi fák/bokrok – az irigyelt óriások.,