dugványozás / légbújtás

Gyökereztetés

Amíg kicsi a leanderünk, legfeljebb biztonsági mentés miatt vágjuk meg, de ha már rendszeres a metszés, érdemes a fölöslegessé vált ágakat nem kidobni, hanem elajándékozni, vagy akár cserére is felkínálni. Dugvány készítéséhez általában egy 15 cm-es darab elegendő, lehet hajtáscsúcs, hármas elágazás, vagy csupasz fás szár, bármelyik alkalmas a gyökeresedésre. Legoptimálisabb a félfás szárrész. de az ujjnyi vastag, fás részek is nagyon jó arányban gyökeresednek.

A leveleket, ha vannak rajta, szedjük le lentről fölfelé, csak néhány maradjon, ezeket is lehetőleg felére vágjuk vissza. Ha csökkentjük a párolgási felületet, a növény az energiája nagyobb részét fordítja majd a gyökeresedésre.
Ezzel el is készült a kis dugványunk, ami már készen áll a gyökereztetésre.

Állítsuk a levágott hajtásokat vízzel telt befőttes üvegbe, vagy műanyag tejfölös pohárba, és tegyük egy világos ablakba. Kerüljük a közvetlen napsütést.
Általánosságban ennyi is elegendő, hogy a növényünk lent gyökerezzen, és fent hajtson, de a gyökereztetéssel kapcsolatosan is sok új tapasztalattal találkozhatunk.

Nem rohad be a dugványunk, ha faszenet teszünk a vizébe, vagy ha a végét először fahéjba mártjuk, utána állítjuk vízbe. A fahéj nemcsak fertőtlenítő hatású, de serkenti a gyökérképződést is. Ha szükséges, húzunk egy nylonzacskót az üvegre, kössük rá, a csücskét vágjuk le. Ilyenkor fokozottabban figyelni kell, mert könnyebben megtámadják az atkák! Ha ez bekövetkezik, folyó víz alatt mossuk le a növényt és cseréljünk vizet. A pára segíti a dugvány megindulását.

Az edénykébe ne csak vizet tegyünk, hanem töltsük fel kertészeti perlittel, abba állítsuk bele a hajtást, gondoskodjuk az állandó vízellátásról. A kis gyökerek belekapaszkodnak majd a perlitbe, nem sérülnek átültetéskor.

Használhatunk gyökereztető hormont is, de nagyon óvatosan, és csak minimális mennyiségben! A sok hormontól hiába indul ezer gyökér, a szár szétcsattan, földbe ültetés után szinte mindig elrohad a dugványunk.

Ha alul már szép bojtos a gyökér, fent pedig megindultak a hajtások, óvatosan áttehetjük kis cserépbe a dugványunkat. Laza szerkezetű virágföldet érdemes választani, a rendszeres locsolásról gondoskodnunk kell. Ha a növényünk szépen hajt, a cserép alján pedig kikandikálnak a gyökerek, kész a kis leander, mely minden tulajdonságában megegyezik az anyanövénnyel.

Fotók: Fehérvári Ildikó

Légbujtás

Fotó: Farkas Emőke Nóra 

Légbujtással megfiatalíthatók a már felkopaszodott leanderek, vagy azok, amikről szeretnénk gyorsan virágba boruló, kompakt kis növényt kapni.

Válasszunk egy megfelelőnek ítélt szárat, ezen körben, – nem túl mélyen – kb. 5-8 cm szélességben ejtsünk két körkörös vágást, majd óvatosan fejtsük le a külső, fás részt.

A vágási felület alá szorosan kössünk akár egy nylonzacskót, vagy használhatunk a képen látható speciális gyökereztető gömböt is.
A vágási felületet kenjük be gyökereztető hormonnal, majd nedves tőzeggel vagy mohával borítsuk be a sebet. A töltőanyagot fontos nedvesíteni!!

Fotók: Farkas Emőke Nóra

Borítsuk be a teljes vágási felületet, majd felül is kötözzük jó szorosan össze a zacskót, vagy pattintsuk össze a gyökereztető gömböt.
A közel légmentes zárás és a nedves közeg nagyon fontos, hiszen a magas páratartalom szükséges a gyökerezéshez!! Szükség esetén felülről folyamatosan nedvesítsük a közeget.

Fotó: Berényiné Szilvia

Fotó: Berényiné Szilvia

Fotó: Farkas Emőke Nóra

Kb. 6 hét szükséges a kellő gyökérzet kifejődéséhez. Ha már látszik, hogy a gyökérzet jól átszőtte a kis zsákocskát, csak akkor bontsuk ki és vágjuk el a zsák/gömb alatt a növény szárát. 

Óvatosan bontsuk ki a zscskót/gömböt, nehogy a friss gyökerek egyben leszakadjanak a szárról!! Ezután az új kis növényünket ültessük el, figyeljünk rá, hogy a gyökér jól fejlődjön és szője át a cserepet.