Alapszabály

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A Magyar Leander,- és Mediterrán Kertbarát Egyesületének alapító tagjai a 2011. évi CLXXV. törvénv. illetőleg a 1959. évi IV. törvény 61-65.§-ainak, 1995. évi LIII. törvény. 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel a mai napon az egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadták el.

1)

Az egyesület neve: Magyar Leander-, és Mediterrán Kertbarát Egyesülete

Az egyesület székhelye: 2481 Velence, Rizling u. 25/A.

Az egyesület működési területe kiterjed egész Magyarország területére.

Az egyesület jogi személy, mely nyilvántartott tagsággal rendelkezik, nyílt és nyitott önszerveződés, célkitűzéseivel összhangban végzi tevékenységét, nem haszonérdekeltségű, saját rendezvényeinek, tagdíjainak bevételéből, valamint különböző támogatásokból gazdálkodik.

2) Az egyesület célja:

Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. Hatékonyan közreműködik a leander-, és más mediterrán növények tartási kultúrája, ezen növények természetvédelme érdekében, és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztésben. Célja összefogni a gyűjtőket és az érdeklődőket, valamint a világ hasonló szervezeteivel történő hatékony kapcsolat, információcsere és együttműködés kialakítása.

3) Az egyesület alapvető feladatai a célok elérése érdekében:

a) a termesztett, illetve nevelt leanderek és mediterrán növények, és egyéb növényfajok tartási kultúrájának terjesztése
b) a mediterrán növényfajok természetvédelmének propagálása, a védett fajok eredeti élőhelyéről történő összeszedésének megakadályozása (pl. e fajok mesterséges szaporítása révén.) A nemzetközi védelmi egyezmények betartása.
c) a mediterrán eredetű növényfajok biológiai - morfológiai, rendszertani, ökológiai, fiziológiai - jelenségeinek ismeretterjesztése
d) a mediterrán növényfajok bemutatása kiállításokon, kertészeti vásárokon és tudományos illetve ismeretterjesztő irodalmakon keresztül
e) a mediterrán növényt kedvelők táborának szélesítése, szakmai fórumok szervezése és a gyűjtők segítése információkkal, szakmai anyagokkal, kertészeti fórumokon stb.
f) évi néhány alkalommal ismeretterjesztő folyóirat szerkesztése, kiadása
g) a természetvédelem és e tárgykörbe tartozó egyéb tevékenység.

4) Az egyesület -a bevezetésben megjelölt jogszabályokkal összhangban- a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére, és közfeladatok teljesítésére irányuló, alábbi célok szerinti tevékenységeket folytat:

a) tudományos tevékenység, kutatás,
b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.
c) kulturális tevékenység,
d) természetvédelem,
e) környezetvédelem.

Ennek érdekében:
a) szolgálatait bárki igénybe veheti,
b) gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel. azt meghatározott feladatai elérésére fordítja.
c) ülései nyilvánosak.
d) a szervezet működése során keletkezett iratok, beszámolók nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet.

5) Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott alapcélok szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az egyesület befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti.

Az egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az egyesület nyitott minden szervezet felé, de pártérdeknek nem veti alá magát. Semmiféle politikai tevékenységet nem végez, politikai pártokkal kapcsolatot nem tart, azoktól független, azoknak támogatást nem ad, illetve nem fogad el, országgyűlési valamint önkormányzati választásokon képviselő jelöltet nem állít, és nem támogat.

6) Az egyesület tagjai:

Az egyesületnek a) rendes, b) pártoló és c) tiszteletbeli tagjai lehetnek.

a) Rendes tagsági viszony

(1) Az egyesület rendes tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, illetve jogi személy, aki írásbeli belépési nyilatkozatában kifejezi belépési szándékát, feltéve, hogy a közügyektől nincsen eltiltva, és részt kíván venni az egyesület tevékenységében, hozzájárul az egyesület céljainak megvalósításához, valamint az alapszabályban és a belépési nyilatkozatban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, továbbá vállalja, hogy kifizeti a megállapított tagdíjat. A tagsági viszony létesítését kérő tag a tagfelvételi kérelmét az egyesület elnökéhez nyújtja be. A tagfelvételi kérelemről az elnök előterjesztésére az elnökség a soron következő ülésén, de legkésőbb a tagfelvételi kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül dönt az elnökség általános határozatképességi és határozathozatali szabályai szerint. A tagsági jogviszony az elnökségi határozat meghozatalának napján keletkezik. Az elnök az új tagot, a tagnévsorba - a határozathozatalt követően - felveszi. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a döntéstől számított 15 napon belül a taggyűlésnél lehet írásban fellebbezéssel élni. A taggyűlés a fellebbezést soron következő ülésén az általános szabályok szerint bírálja el. A taggyűlési határozat a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az illetékes törvényszék előtt megtámadható bármely tag által a Ptk. 62. § (6) bekezdése szerint.
(2) Kiskorú személy, ha 10. életévét meghaladta, a szülő vagy törvényes gyám beleegyezésével lehet tag.
(3) A már meglévő tagsági viszonyt az évenkénti tagdíj-befizetésével lehet megújítani.
(4) Az egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az egyesület közgyűlésén;
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a közgyűlésen;
c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatok;
d) jogosultak részt venni az egyesület rendezvényein;
e) igénybe vehetik az egyesület által nyújtott kedvezményeket;
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
(5) Az egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az alapszabály, az ügyrend és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az egyesület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) tagdíj minden év január 31-ig történő, illetve belépési nyilatkozat aláírását követő 30 napon belüli
befizetése

b) Pártoló tag:

(1) Pártoló taggá választható önkéntes írásbeli jelentkezés alapján az a magyar vagy külföldi állampolgár, vagy jogi személy, aki pénz-adománnyal vagy rendszeres növény-, növényvédőszer-, növénytápszer-, illetve mag-, vagy hajtásadománnyal, valamint az, aki egyéb, nem pénzbeli támogatással járul hozzá az egyesület céljainak megvalósításához.

A tagsági viszony létesítését kérő tag a tagfelvételi kérelmét az egyesület elnökéhez nyújtja be. A tagfelvételi kérelemről az elnök előterjesztésére az elnökség a soron következő ülésén, legkésőbb a tagfelvételi kérelem előterjesztésétől számítón 15 napon belül dönt az elnökség általános határozatképességi és határozathozatali szabályai szerint. A tagsági jogviszony az elnökségi határozat meghozatalának napján keletkezik. Az elnök az új tagot, a tagnévsorba - a határozathozatalt követően - felveszi. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a döntéstől számított 15 napon belül a taggyűlésnél lehet írásban fellebbezéssel élni. A taggyűlés a fellebbezést soron következő ülésén az általános szabályok szerint bírálja el. A taggyűlési határozat a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az illetékes törvényszék előtt megtámadható bármely tag által a Ptk. 62. § (6) bekezdése szerint.
(2) A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

c) Tiszteletbeli tag:

(1) Tiszteletbeli tag lehet - az Elnökség felkérése alapján - olyan magyar vagy külföldi állampolgár, aki az egyesület, a magyar, valamint a nemzetközi leander, valamint mediterrán növényi élet tevékenységeiben kiemelkedő módon vesz részt, vagy a fentiekre vonatkozó tudományos kutatásban, (természet) védelmében és tartási kultúrájában kimagasló eredményeket ért el.
(2) A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg nyílt szavazással, egyszerű többséggel. A felkért személy akkor válik az Egyesület tiszteletbeli tagjává, amennyiben a felkérést elfogadja és erről az Egyesületet írásban is tájékoztatja.
(3) A tiszteletbeli tagok az egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag részt vehet a közgyűlésen.

A pártoló és tiszteletbeli tagokat az elnökség tájékoztatja az egyesület életéről, véleményezhetik az egyesület munkáját, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek, és nem választhatók az egyesület tisztségeire és testületeibe.

A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

7) A tagsági jogviszony megszűnik - pártoló és tiszteletbeli tagra a d) pont nem vonatkozik:

a) a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével
b) kilépéssel, melyet a tag írásban, bármikor indoklási kötelezettség nélkül gyakorolhat a kilépési nyilatkozat elnökséghez való benyújtása útján - a benyújtás napján megszűnnek az érintett tag jogai és kötelezettségei
c) kizárással - kizárási ok lehet az egyesületet, annak alapszabályát súlyosan sértő magatartás, tevékenység, továbbá, ha az érintett tag megszegi előírt kötelezettségeit, valamint, ha az egyesület céljaival ellentétes, a tagságához méltatlan magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást az elnökség vagy legalább három tag kezdeményezheti , és ez alapján 30 napon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A rendkívüli közgyűlésre az érintett tagot írásban kell meghívni, a kizárásra okot adó körülmények vizsgálata a közgyűlésen történik, a közgyűlést bizonyítást vesz fel, az érintett tag számára lehetőséget kell biztosítani az érdemi védekezésre. A kizárás tárgyában a közgyűlés szótöbbséggel határoz. A határozatot 15 napon belül írásban is meg kell küldeni az érintett tagnak, mely ellen nincs helye fellebbezésnek, de 30 napos jogvesztő határidőn belül az illetékes törvényszék előtt per kezdeményezhető.
d) törölni kell azt a tagot, aki a tagsági díját az esedékesség lejártától számított 30 napon belül és ezt követő írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül sem fizette meg. A törlésről az elnökség dönt.
e) egyesület megszűnésével.

8) Az egyesület szervei:

a) közgyűlés
b) elnökség.

9) Közgyűlés
A közgyűlés a tagok összessége, az egyesület legfelsőbb szerve. A közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az éves költségvetés, és munkaterv, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;
c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;
d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, vagy feloszlásának, szétválásának kimondása;
e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása - a visszahívásra okot adó magatartások, és irányadó eljárási szabályok megegyeznek a tag kizárására vonatkozó rendelkezésekkel;
f) a tagdíj mértékének megállapítása
g) az elnökség előterjesztése alapján a kizárás kimondása.

A közgyűlés rendes és rendkívüli lehet.

Rendes közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.
A közgyűlést az elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább öt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább fele által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját, vagy, ha azt az illetékes Bíróság elrendeli.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új közgyűlést kell kitűzni, amely - a megjelent tagok számára tekintet nélkül - határozatképes. A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés elnöke és a közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót, amelyet egyhangúlag fogadnak el. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

10) Elnökség:

Az egyesület vezető szerve az elnökség.

Az elnökség létszáma 3 fő, tagjai:
- elnök
- titkár
- gazdasági vezető.

Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik, és irányítja az egyesület mindennapi tevékenységét. Az elnökségi ülésre - annak tárgykörére figyelemmel -további tagok hívhatóak meg. A napirendet tartalmazó meghívókat legalább 8 nappal az ülés megtartása előtt kell kiküldeni. Az elnökség összehívását bármelyik elnökségi tag kezdeményezésére az egyesület elnöke hívja össze. Az elnökség ülésén az egyesület elnöke elnököl.

Az egyesület elnöksége határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Az elnökség minden tagját egy-egy szavazati jog illeti meg. Szavazategyenlőség esetén az egyesület elnökének szavazata dönt. Egyebekben az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg.

11) Az elnökség feladata:
a) két közgyűlés között irányítja az egyesület tevékenységét.
b) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos határkörébe,
c) összehívja a közgyűlést,
d) elkészíti az éves költségvetési tervet, munkatervet, beszámolót.

12) Az elnökség jelölése és megválasztása:
a) a jelölő-listára felkerülő személyre bármely, a közgyűlésen jelen lévő tagjavaslatot tehet.
b) az elnökség megválasztására nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kerül sor.
c) az elnökség megválasztása egyévi időtartamra szól.

13) Az egyesület képviselői:

Az egyesületet az elnök, a titkár és a gazdasági vezető képviseli. Fenti személyek a képviseletre külön-külön is jogosultak.

14) Az egyesület vagyona:
a) Az egyesület működésének feltételeit főként az alábbi forrásokból biztosítja: tagdíjból, adományokból,
támogatásokból, és egyéb bevételekből tevődik össze.
Az egyesület működése érdekében a tagok által fizetendő tagdíj mértékéről a közgyűlés dönt az éves költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg.
Az adománygyűjtés csak írásbeli meghatalmazás alapján végezhető.
b) Az egyesület elnökségi tagot, támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapító okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesíti.
c) Az egyesület tartozásaiért és kötelezettség vállalásaiért az egyesület vagyonával felel. Az egyesületi pénz- és vagyonkezelés szabályszerűségéért az elnök és a gazdasági vezető tartozik felelősséggel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
d) Az egyesület bankszámlája felett valamennyi tisztségviselő önállóan jogosult rendelkezni.
e) Az egyesület éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg.
f) Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
g) Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően, az üzleti év utolsó napjával köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel.
A beszámoló tartalmazza:
- a mérleget
- az eredmény-kimutatást
- a kiegészítő mellékletet.

Az egyesület köteles a taggyűlés által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.

15) Az egyesület megszűnése:
a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad)
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

16) Az egyesület felügyelete:

Az egyesület működése felett az ügyészség - az e törvényben, vitamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

17) Vegyes és záró rendelkezések

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, és az egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2013. április 06.