Xylella

Megint Xylella….

 

Megint Xylella….

 

A NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának (NÉBIH NTAI) Növényegészségügyi és Szaporítóanyag-ellenőrzési Osztályának képviselője megkereste egyesületünket és együttműködésünket kérte a Xylella fastidiosa baktérium terjedése elleni tájékoztató és felvilágosító munkában. A cél, hogy ez az amerikai kontinensről Európába már behurcolt, rendkívül veszélyes kórokozó ne kerüljön be Magyarországra.

 

A NÉBIH NTAI felkérésére tartott megbeszélésen az egyesület vezetősége részéről Fehérvári Ildikó vett részt Varga Zsuzsanna társaságában, utóbbi az egyesületen belüli tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet koordinálja.

 

A NÉBIH munkatársai tájékoztattak a kórokozó tulajdonságairól, hangsúlyt fektetve a terjedés módjára, a lehetséges megelőzési és felszámolási lehetőségekre.

 

A baktérium a növények vízszállító edénynyaláb rendszerében szaporodik és annak eltömésével - a víz- és tápanyagszállítást akadályozza. A tünetek is ennek megfelelőek, a levélszéleken és csúcsokon kezdődő száradás egyre nagyobb részekre kiterjedve végül a növény pusztulásához vezet (ld. korábbi tájékoztatóinkat).

 

A fertőzött növények nem gyógyíthatók, menthetetlenek. A fertőzöttség terjesztésében fontos szerepük van a növényi nedveket szívogató rovaroknak, amelyek szájszerveikkel továbbviszik a fertőzést.

 

Eddig a Xylella fastidiosa baktérium 3 eltérő alfaját mutatták ki Európában.

 

Először 2013-ban Olaszországban Pugliában, évszázados olajfák tömeges kiszáradásának okát vizsgálva találták meg a baktériumot, amely a meghatározás során nem a kaliforniai olajfákat fertőző alfajjal bizonyult azonosnak, hanem ahonos ’pauca’ alfajhoz tartozó új törzs. Feltételezik, hogy fertőzött leanderrel került behurcolásra és gazdafajt váltva telepedett meg az olajfákon. Pugliában a kórokozót izolálták az olajfákon kívül leanderből és más dísznövényekből, valamint cseresznye- és mandulafából is. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az eredeti alfajjal ellentétben az olasz törzs nem fertőzi és károsítja a szőlőt. Utóbbi kapcsán több ezer vizsgálatot végeztek, de a fertőzött környezetben található szőlőtőkék sem a betegség száradásos tüneteit nem mutatják, sem a baktériumot nem sikerült izolálni belőlük. A fertőzés kiterjedtsége folytán a Xylella-mentesítés itt már nem jöhet szóba, de a fertőzést terjesztő vektorok, elsősorban a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) irtásával és a szigorú karantén intézkedésekkel a terjedést sikerülhet korlátozni.

 

2015-ben előbb Korzikán, majd a francia Riviérán dísznövényekből a ’multiplex’ alfajt izolálták. A fertőzés elsősorban a mirtuszlevelű pacsirtafűt (Polygala myrtifolia) és a jenesztert (Spartium junceum) érintette. A fertőzött területeken karantén intézkedések bevezetésével a fertőzés felszámolására törekszenek. Itt is találtak fertőzött leandereket.

 

Németország szászországi tartományában 2016-ban a ’fastidiosa’ alfajt mutatták ki egyetlen, kertészeti üvegházban teleltetett leanderből. Karantén intézkedéseket rendeltek el a fertőzés felszámolására. Ez az alfaj vezet többek között a szőlőnövények kiszáradásával járó Pierce betegséghez.

 

A negyedik ismert alfajt, a ’sandyi’-t, amely a leander „saját” alfaja, szerencsére eddig nem találták meg Európában.

 

Tekintettel arra, hogy Európába újonnan behurcolt kórokozóról van szó, nem ismert, mekkora lesz a baktérium okozta fertőzéssel érintett növények köre. Az amerikai tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy egyre bővülő lista várható, ahol sok növényfaj - jelentős szerepet játszva a terjesztésben - akár minden tünet nélkül hordozhatja a fertőzöttséget. A baktériumra fogékony növények száma több százra tehető, jegyzéküket a Xylella fastidiosa behurcolása és terjedése elleni 2015/789/EU határozat I. melléklete tartalmazza: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02015D0789-20160514&qid=1473597828828&from=EN

 

Eddig Európában mintegy negyven fajhoz és négy nemzetséghez tartozó növényből izolálták a baktériumot. Ezek szerepelnek a ’gazdanövények’ listáján az EU Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/xylella-fastidiosa/susceptible_en.htm

 

A ’gazdanövényeket’ az Európai Unión belül is csak növényútlevéllel szabad szállítani, amelyben a küldő igazolja a szállítandó növény mentességét. A magánszemélyekre ez nem vonatkozik, de tudatában kell lenniük, hogy a fertőzöttség európai megjelenésével fokozott a veszély a kórokozó behurcolására, amelynek megtörténte szigorú karantén intézkedéseket, köztük megsemmisítési eljárást von maga után.

EU-n kívüli, ún. harmadik országból néhány darab növény abban az esetben hozható be, ha az nincs az EU területére behozatali tilalmat előíró jogszabályban (7/2001 (I. 17.) FVM rendelet 4. számú melléklete). Az EU tagállamai között nincs ilyen korlátozás, de nyomatékosan kérjük, hogy a Xylella fastidiosa gazdanövényeit - köztük a leandert - se hajtásként, se gyökeresen begyűjtve ne hozzuk be külföldről, különösen Dél-Franciaországból és Olaszországból!

 

A fertőzés gyanúja esetén haladéktalanul jelenteni kell azt a fővárosi vagy megyei kormányhivatalnak (elérhetőség az adott megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztály honlapján), amelynek növényvédelmi felügyelői helyszíni szemle során meggyőződnek a gyanú alaptalan vagy megalapozott voltáról. Ezt a tünetekkel tisztában levő és egyéb vizsgálati eljárásokkal is rendelkező szakemberre kell bízni, ne mi döntsünk, tévedésünk folytán esetleg súlyos károkat okozva. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy abban az esetben semmiféle retorzióval nem kell számolnia a bejelentőnek, ha gyanúját bejelenti és együttműködik az esetleges felszámolásban. A gyanú bejelentésének elmulasztása és a fertőzés terjesztése azonban már büntetendő, ezért tanácsos a gyanús növény kidobása vagy megsemmisítése helyett szakhatósági bejelentést tenni és a hivatalos szervekre bízni a követendő eljárást.

 

Röviden összefoglaljuk a fertőzöttség kimutatása után foganatosítandó legfontosabb intézkedéseket: 

a fertőzött növények körüli 100 m-es sávon belül tarvágás: a fertőzött és tünetes növények, valamint a fertőzésnél azonosított alfaj gazdanövényeinek megsemmisítése.

a termőhely 200 m-es körzetében mintavétel és megelőző permetezés a vektor ellen.

10 km-es puffer zóna: kiviteli tilalom mellett intenzív felderítés (100x100 m-es háló minden szeméből mintavétel) amely vizsgálatok és a zárlat az utolsó pozitív minta után 5 évig tartandó fenn.

A zónán belül a zárlat idején gazdanövény fizikai védelem nélkül nem ültethető.

 

EU-n kívül és belül azonos előírások vonatkoznak a fertőzött területről történő behozatalra.

További korlátozások: csak abból a 3. országból hozható be fogékony növény, amelyik elküldte a nyilatkozatát arról, hogy az ország (jelenleg 28+1) vagy annak egy meghatározott területe vagy adott termőhelyei igazoltan mentesek a Xylella fastidiosa baktériumtól.

http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/

A szőlő és a citrusféle növények még e mentes területekről sem hozhatók be, mert szerepelnek a fenti FVM rendeleti tiltólistán.

 

Látható, hogy nem csupán leandereinket, hanem szőlőinket és gyümölcsfáinkat is fenyegeti ez a súlyos betegség. Kérjük, ne kockáztassátok ezt néhány szép hajtás miatt! Világelsők vagyunk a különleges magoncok terén, forduljunk feléjük, a behozatalt bízzuk a kereskedési engedéllyel rendelkező kertészetekre, ahol követelmény a növények előzetes vizsgálata és a Xylella fertőzéstől való mentesség igazolása!

 

További információk a NÉBIH honlapján:

http://portal.nebih.gov.hu/-/xylella-fastidiosa-nevu-bakterium-terjedesenek-megakadalyozasarol

http://portal.nebih.gov.hu/-/figyelem-bovult-a-novenyutlevel-koteles-novenyek-listaja-