Baráti kapcsolatok Történetek, történelem

Nerium News September-October 2015

 

Szept 001

Az angol nyelvű verzió teljes tartalmának megtekintéshez kattints a fenti képre!
 

 

Irmtraud Gotsis és Varga Zsuzsanna beszélgetése a leanderek magyarországi történetéről

 

Irmtraud Gotsis jól ismert az európai leander kedvelők között és neve az USA-ban élő leandert szerető emberek között is egyre ismertebb. Autodidakta kertész, aki Ausztriában, Bécsben született és nevelkedett, de több mint 30 éve Görögországban él. Szép új leander hibridek létrehozása fűződik a nevéhez, amelyeket a származási helyük előtti tisztelet jeleként a görög mitológia alakjairól nevezett el. Kertészkedésének sikeres és balszerencsés eseményeit meséli el a Nemzetközi Leander Társaság (IOS) honlapján http://oleander.org special-feature-my-oleander-story-i-gotsis.

 

Varga Zsuzsanna magyar állatorvos. Szakterülete a baktériumok kórokozó képességének vizsgálata. A Magyar Leander és Mediterrán Kertbarát Egyesület tagja, aki a leander ezen Közép-Európai nép életében évszázadokra visszanyúlóan tartó népszerűségét illetően Gotsis asszony kérdéseit tudományos és kultúrhistóriai ismeretei alapján igyekszik válaszolni.

 

James Nicholas húsz éve tagja az IOS-nak, hosszú ideje neveli leandereit Connecticut-ban. Sok éve azon munkálkodik, hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki Európa és az USA leander társaságai között, emellett angolra fordított számos leanderekkel kapcsolatos francia, német és magyar nyelvű tanulmányt.

 

IG és a Magyar Leander és Mediterrán Kertbarát Egyesületet nevében válaszoló VZS közötti párbeszéd (IG kérdései dőlt félkövér betűkkel, VZS válaszai normál formátumban nyomtatva jelennek meg):

 

  1. Van-e a magyaroknak saját leander irodalmuk? A korábbi időszakban is népszerű volt-e a leander Magyarországon?

 

Igen, Rapaics Raymund tollából származik az 1932-ben kiadott magyar virágokról szóló természethistóriai könyvünk: „A magyarság virágai”. Rapaics a botanika professzora volt, aki a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével számos természettudomány történeti könyvet írt és szerkesztett. Könyve szerint a leandert magyar könyvben először Lippay János: „Posoni Kert” című művében említik, amelyet 1664-ben Nagyszombatban nyomtattak. Eszerint a leander Itáliából származik és a reneszánsz idején került Közép-Európába.  Közép-Európai jelenlétét Konrad Gesner könyve említi először, amelyet a svájci Bázelben 1560-ban adott ki.

 

Magyarországon a barokk korban csak az előkelőek virága volt, de ez később megváltozott, és a XIX. századra a leander a legszegényebbek virágává is vált. Ekkorra az ország teljes területén mind a kastélyokban, mind a falvakban és külvárosokban megtalálható volt. Rapaics szerint ennek oka a növény nagy ellenálló képességgel és igénytelenséggel párosuló szépségében keresendő.

 

  1. Tudomása szerint „vasfüggöny” idején Magyarországon léteztek-e a különböző leander fajták, variánsok?

 

Igen, akkor is sok fajta megtalálható volt. Személyes tapasztalatomból tudom, hogy az „alapfajták” külön, név nélkül, de léteztek, csak mint „szimpla fehér, piros, rózsaszín, sárga”, ill. „dupla fehér, …” emlegetve, valamint illatos fajták is voltak.

 

  1. Ha voltak, akkor importálták-e őket, ill. lehetséges volt-e az importjuk?

 

Tudomásom szerint nem volt hivatalos import. Magyarországon azonban nagy hagyománya volt a nyári horvát tengerparti nyaralásnak. Miután Jugoszlávia a „vasfüggöny azonos oldalán” volt található, a nyaralók szép hajtásokkal tértek haza. A hetvenes évektől 3 évente lehetőség volt görög, olasz, spanyol utazásokra, sőt az arab országokba is eljuthattunk, ahonnan ugyanígy hazakerülhettek az újabb fajták. (Az én egyik leanderem keresztapám tunéziai utazásának emléke.)

 

  1. Előfordulhat-e, hogy a régi nemesek palota- és kastélykertjeiből származó leanderek maradványai fennmaradtak Magyarországon?

 

A leanderek magyarországi történetét ismerve fel kell ezt tételeznünk. Rapaics azt mondja, hogy a leander a kastélyokból került le a parasztudvarokba és a XIX. századra az országban mindenhol megtalálható volt. Az 1980-as és 90-es években az ismertebb nemzetközi fajták is megjelentek Magyarországon. Példaként tudom említeni, hogy egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó hölgy teherautói hazahozták neki a kinti legújabb fajtákat is. Ő az ezekről származó hajtásokkal barátait is megajándékozta. De megemlíthetem a saját példámat is. 60 éves vagyok, de amióta emlékszem, mindig volt otthon leanderünk. Nagymamámnak volt egy hatalmas, illatos, dupla rózsaszív töve, amelynek téli behurcolása mindig nagy feladatot jelentett a családnak. Egy rokonomnak meg a világháború előtti horvátországi nyaralás emlékeként nyílt egy szép, dupla fehér virágú leandere.

 

  1. Miután a „Sziszi” császárnéról festett portré hátterében is látható egy leander, lehet, hogy ez nem véletlenszerű volt, hanem a leander abban a korban nagyon divatos volt?

 

https://de.wikipedia.org/wiki/Elisabeth_von_Österreich-Ungarn#/media/File:Kaiserin_Elisabeth_-Franz_Xaver_Winterhalter,_1865.jpg

 

Nem csupán akkor, hanem előtte és utána is. Régi könyveinkben találtam, hogy egy 1868-ban kiadott könyvben az adott vármegyében megtalálható növényfajok felsorolásában szerepel a leander is. Úgy gondolom, az ország éghajlata csaknem tökéletes a leandereknek. Gyakran van hosszú, forró és száraz nyarunk, ami ideális ennek a növénynek. Miután nálunk dézsás növények, rendszeresen öntözzük őket, ők pedig hatalmas mennyiségű gyönyörű virággal hálálják meg gondoskodásunkat. Nem igényelnek túlzott törődést, könnyen szaporíthatók, ideálisak kertjeink és erkélyeink díszítésére.

 

  1. MERT- az első leander „csodák” változatos színeikkel csak akkor jelentek meg, amikor a mediterrán típust keresztezték az indiaiakkal. A „növényvadászok” felfedezéseiket különböző centrumokban tartották, ahol később hibridizálták őket. Ezeket az első különleges leandereket gyakran ajándékozták egymásnak európai nemesi családok.

 

Genetikai tanulmányaim alapján úgy tudom (nem kertész vagyok, hanem bakteriológus), hogy a virág színe és alakja multifaktoriális (soktényezős) sajátossága a leandernek. Nem csupán a különböző gének, hanem a környezet (talaj pH, polaritás, sugárzások) szintén hatnak rá. Úgy gondolom, hogy a mediterrán típusú leander egy szimpla, rózsaszín virágú növény volt. (A fehér nem szín, az a szín hiánya. A megtalált fehér krétai leander csak egy mutáns, „hibás rózsaszín génű” növény volt.)

 

Én is úgy gondolom, hogy a mediterrán és az indiai leanderek keresztezése áll a háttérben. A mediterrán típus egy földrajzilag elkülönült alfaj volt egyértelműen elkülöníthető egyedi sajátosságokkal (szimpla rózsaszín virág), és szerencsére az elkülönültség ellenére elég közel maradt az ázsiai típushoz, hogy hibridjeiknek termékeny magja és utódai legyenek. Az ázsiai leander populáció sokkal változatosabb genetikai örökítő anyaggal rendelkezik, ezek a változatos gének sokkal több szín és forma létrehozására képesek. (Olvastam, hogy csak az indiai leandereknek volt illata és dupla vagy tripla virága. Láthatod, hogy kék leander nincs. Ennek oka, hogy sem a mediterrán, sem az ázsiai leanderekben nem találhatók meg azok a gének, amelyek a kék szín kialakításáért felelnek. Ezt csak genetikai módosítással tudnák esetleg előállítani, de nem jön létre természetes hibridizációval vagy szelekcióval.)

 

Nem tudom, miért, de nagyon kevés tudományos dolgozat születik a leanderekkel kapcsolatban. Néha úgy érzem, egyszerűen gyomként kezelik, amelynek egyetlen tudományos jelentősége az, hogy fertőzést átvivő vektorként szerepel más „hasznos” növényfajok nagy jelentőségű fertőzéseinél.

 

  1. Olasz és francia kertészetekben több mint 100 éve megtalálhatók ezek a fajták. http://www.plantillustrations.org/species.php?id_species=699756 Saját növényeim neveléséről röviden itt Görögországban: 1982-ben ültettem el az első rózsaszín leandert a kertemben. A hajtások a környéken található bokrokról származtak. Fontos: rózsaszínűek voltak, amelyek talán még a vad leander leszármazottai lehettek.

 

A vad leander: miért terjedt el a mediterrán térségben csak a szimpla rózsaszín virágú?

Ez 2000 évre visszamenőleg dokumentált. Napjainkban a Földközi tenger környékén a vizsgálatok szerint csak a kertekből megszökött fajták találhatók meg; a vad leander többé nem létezik. Ez furcsa, mert az első években a magoncaim csak rózsaszín virágúak voltak és nagyon hasonlítottak a szüleikre. Ezek vad leanderek voltak még? Csak sokkal később, amikor más fajtákat kaptam Európából, akkor mutattak a magoncaim új színeket és formákat. A „RÓZSASZÍN GÉN” jelen maradt, de a legváltozatosabb színárnyalatai tűntek fel. Magyarországon a vad rózsaszín leander sosem létezett, ezért a „RÓZSASZÍN GÉN” nem gyakorolt olyan nagy hatást keresztezéseitekre. Ennek eredményei az álomszerűen gyönyörű magyar variánsok, amelyek páratlanok Európában!

 

Korábban már említettem, hogy a mediterrán vad típus egy földrajzilag elkülönült zárt populáció volt egyöntetű genetikai örökítő anyaggal (génállománnyal). Úgy lehet elképzelni, mint a szőke és kékszemű embereket. Sok tekintetben különbözhetnek egymástól, de soha nem születik feketehajú és barnaszemű gyermekük. (A krétai fehér leander sérült, ki nem fejeződő rózsaszín gént tartalmazott.) Ezeket a géneket olyan külső emberektől kell megkapniuk, akik rendelkeznek ezzel. A mediterrán leanderek is ezeket az új, eltérő tulajdonságokat hordozó géneket az indiaiaktól kapták meg.

 

A Földközi tenger medencéjében a leanderek szelekciója természetes úton történik. Szabadon nőnek és a szelekció alapja alkalmazkodásuk és túlélésük változó környezetükben. Magyarországon és a többi északabbra fekvő országban a szelekciót a növényt gondozó ember végzi. Ha észrevesznek egy szép új színt vagy formát, akkor azt a növényt elkülönítik és nyomon követik fejlődését. Ha megkérdezel valakit Magyarországon, hogy milyen a leander, akkor általában azt válaszolják: a leanderek szimpla vagy dupla rózsaszín virágú növények, amelyek néha illatosak. Vagyis Magyarországon is ez a legelterjedtebb szín. De nálunk is sok éve megtalálható a többi variáns is, mint azt már Lippay is említette könyvében 1664-ben: baracknál pirosabb és fehér színű virágokról beszél. A tudatos emberi szelekció tette a mi típusainkat olyan különbözőkké. Az új variánsok előállítása mögött rengeteg munka van: a szép új fajtákat előállító leander termesztők szerint 100 magoncból csak 1 vagy 2 új típusú virág kerül ki, és 500 vagy akár 1000 új kis növény felnevelése is szükséges egy különlegesen új virág megtalálásához. A vad szimpla rózsaszín mediterrán típusú leander talán még megtalálható valahol egy eldugott, az emberi befolyástól távol eső zárt völgyben.

 

  1. Mikor, minek alapján és milyen formában kezdtek a magyarok a leander magoncok neveléséhez?

 

Magok elültetése alkalmanként előfordult Magyarországon, de a „járvány” Heyek Andreával kezdődött a millennium idején. Neki sok különböző leandere volt, de a fehér színű hiányzott a gyűjteményéből. Barátnőjétől kapott egy kis fehér magoncot, aki megemlítette, hogy ez a fehér egy halvány rózsaszín növény magjából fejlődött ki. Andrea izgatott lett és saját magjai ültetésébe kezdett. Az eredmény váratlan és meglepő volt. Magjaiból számos gyönyörű és új típusú növény fejlődött ki. Tapasztalatáról beszámolt a „Leander a híres” internetes fórumon és a magültetési járvány elkezdődött.

 

  1. Apropó: hogy lehet, hogy olyan sok ember kezdett a leander magoncok ültetéséhez? Bocsánatot kérek, de sosem gondoltam volna, hogy ilyen nagy leander rajongás van Magyarországon!

 

Úgy vélem, a magoncozás iránti lelkesedés a leanderek általános magyarországi népszerűségével függ össze. Az internetes fórumokon sok ember láthatta a szép új fajtákat, és szeretett volna magának is egy sajátot. Alkalmi sikeres magoncnevelés korábban, a járvány kitörése előtt is előfordult, mint például a „Csömöri szépség” nevű variáns, de igazán népszerűvé a „Leander a híres” fórum segítségével vált, ahol Heyek Andrea ismertette sikeres magültetését és a szép új variánsok feltűnését. Mind több ember csatlakozott a fórumhoz (mostanra több mint 1 000 embertől származó 90 000-nél több bejegyzésnél tart). Azóta új fórumokon, Facebook oldalakon és magán honlapokon láthatjuk a „magoncozás” eredményeként születő újabb és újabb változatokat. Ezek összegyűjtése, leírása és csoportosítása a Magyar Leander és Mediterrán Kertbarát Egyesület deklarált célja.

 

A Magyar Leander és Mediterrán Kertbarát Egyesület honlapja: http://leanderegyesulet.hu/