Élménybeszámolók

Heyek Andrea: Olaszország mediterrán növényzete 2.

Garda-tó / Malcesine

Az Olaszországban általam látott leanderek bemutatásából eddig megmutattam nektek azt a hamisítatlan mediterrán kertet, amit mi is megismerhettünk közelről, hisz ott laktunk egy malcesinei kis szállodában. Most megpróbálom megmutatni nektek a tó melletti városkák szépségeit, elég hosszú lesz 🙂

Mielőtt azonban egyenként venném a városokat, megmutatom ezt az érdekes képet, amit a malcesinei természetrajzi múzeumban készítettem. Ez maga a Garda tó, persze üvegből. Igaz, a makett nem arányos, hisz a tó hossza 35000 méter, míg a mélysége „csupán” 346 méter, de mégis izgalmas. A képen felénk eső része az északi rész, ahol Malcesine is van, vagyis azon a részen a legmélyebb a tó, átlagban úgy 300 méter körüli.

1.

Általában elég nagy a szél, ezért aztán a szörfösök igen kedvelt helye. Hamar mélyül, de persze úszni remekül lehet benne, igaz, csak a parthoz közel, bóják határolják a lehetőséget a balesetek elkerülése végett. Ha valaki kedvet kapna írásom alapján, valami jó vastag talpú szandált mindenképpen vigyen magával, mert a föveny nagyon köves, de cserébe kristálytiszta édesvízben úszkálhat, aki mer!

Malcesine nem csak a főhadiszállásunk volt a Garda-tó mellett, de kedvenc városkám is egyben, így természetesen vele kezdem a leírást. Mint minden régi városnak, ennek is van egy ősi városmagja, és ott van egy nagyon érdekes vár, ami körül van természetesen maga a város. Úgy gondolom illendő innen kezdeni a sétánkat. A vár maga olyan, mint a várak általában, de a mi szempontunkból fontos az a buja mediterrán növényzet, ami körbe veszi.

2

         3        4

A kilátás a várból, bármerre néztünk, gyönyörű. Mi az első képen lévő partszakaszon strandoltunk.

5

6

A várat elhagyva a gyönyörű kis utcák, terek, virággal vagy virág nélkül, de elbűvölőek. Nincs olyan kert, ahol ne lenne néhány olajfa, ami feltehetően legalább a család évi szükségleteit fedezi.

        7        8

Engem az olajfák mellett a jázminok varázsoltak el leginkább, imádom az illatukat, ami a tavaszi, kora nyári időszakban Olaszországban mindenhová elkísér!

9

Egyik nagy bánatom, hogy a kikötő hatalmas leander fái még nem virágoztak úgy igazán, védettebb helyeken már teljes volt a virágpompa.

10

11

 

          12         13

14

De ki ne nevessetek, nekem ez a leander adta a legnagyobb élményt, valami hihetetlen élniakarásról tanúskodik számomra, ahogyan ez a leanderami valahogy kibújt az erkélyről, és vidáman éldegél…, persze nem tudom, mi van benn az erkélyen, de ettől függetlenül fantasztikusnak tartom

          15       16

Ha szabadon nőhetne, tán ilyen lenne!

17

A két kép ugyanarról készült, csak más szögből, a vár allati területet díszítette ez a sok leander fácska.

18

19

 

Bevallom, nem én voltam az, aki elsőnek felfigyelt erre a csodára, hanem a férjem. Minden nap elmentünk mellette, lévén a szállásunk melletti kertben, de eleinte én csak „egy” rózsaszínt láttam benne a sok közül. Az utolsó nap vettem észre, milyen elképesztően gyönyörű, és itthon tudtam meg Hámori Marianntól, hogy a neve Dottore Attilio Ragioneri. Bár hoztam hajtást, de nem maradt meg, így aztán rendeltünk a Filippini kertészettől. Sokszor leírtam már, hogy én mindenképpen a leanderek királyának tartom ezt a fajtát, és ha csak egyetlen leanderem lehetne, nem haboznékJ

20

21

22

Ez az alsó kép egy korábbi alkalommal, szeptemberben készült, a nyár végén már nem a leandereké a főszerep, hanem a bougeinvilleáké, amik teljes díszben várják az ősszel utazókat.

23

Hamarosan folytatom 🙂